Gulyás Gergely: lehetőséget kaptunk, hogy újjáépítsük szövetségeinket

Ország

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az elmúlt 30 évben a magyarság lehetőséget kapott, hogy a kölcsönös tisztelet és a közös érdekek mentén újjáépítse szövetségeit. Gulyás Gergely erről Kolozsváron beszélt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett gálaműsor előtt, kedden.

Úgy vélte: a közép-európai összefogás már ma is láthatóan képes befolyásolni az európai döntéshozatalt.
“Sokaknak ez nem tetszik, és az évszázados konfliktusok fenntartásában, és a szembenállás kiélezésében érdekeltek” – mondta.

Az erdélyi magyarságot érő folyamatos provokációkról szólva kijelentette: azoknak nem lesz nyertese, de magyarok és románok együtt válhatnak veszteseivé.

Gulyás Gergely úgy vélte: Szent István műve egy olyan otthon teremtése volt, amelyet az egymást követő nemzedékek örökségként adhatnak tovább.

Kőházhoz hasonlította ezt az otthont, “amelyhez minden nemzedék hozzáépítette a magáét, amelyből időnként leválasztottak egy-egy-szobát, időnként tűz pusztította, vagy éppen szégyenszemre mi adtuk fel”.

A Szent István által több mint ezer esztendővel ezelőtt letett alapok mindig elég erősek voltak ahhoz, hogy a házat újjá és tovább lehessen építeni – mondta meg a miniszter.

Úgy vélte: augusztus 20. a magyarság számára a valóra vált remény napja.
Azt jelzi, hogy “a több mint ezer éve alapított magyar állam elhozott bennünket a 21. századba, és ez akkor is igaz, ha számunkra a leghátrányosabb, hogy a nemzetek határai eltérnek az országhatároktól” – jelentette ki Gulyás Gergely.

Ezt rendkívüli teljesítménynek nevezte, mert – mint fogalmazott – túl kellett élni idegen hatalmak támadásait és megszállásait, “de önmagunk hibáit és bűneit is”. Ezek között a testvérháborúkat, az életidegen ideológiát, a deportálásokat és munkatáborokat, az önfeladók megújuló támadásait 1920-tól 2004 december 5-ig említette.
Gulyás Gergely úgy vélte, hogy a magyarság megmaradásának egyik legfontosabb eszköze a kultúra.

“Soha sem köszönhettünk annyit a magyar kultúra művelőinek és ápolóinak, mint a Trianon utáni Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken vagy a diaszpórában” – állapította meg.

Gulyás Gergely ezután átadta az idén alapított Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár egyesületnek. A díjat az egyesület elnöke, Gergely Balázs vette át.
A nemzeti ünnep alkalmából Kolozsváron a Határon Túli Zenészek Szimfonikus Zenekara és a Purcell Kórus adta elő Felix Mendelssohn-Bartoldy Paulus című művét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.