Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az augusztus végi kamatemelésről

Gazdaság

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az augusztus végi kamatemelésről az ülésről szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

 

A monetáris tanács hét tagja augusztus 30-án arról döntött, hogy az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra, az egynapos betéti kamat ugyanilyen mértékkel 11,25 százalékra, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamata 14,25 százalékra emelkedett.

A jegybank a jegyzőkönyvben megerősítette: a kamatemeléseket addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az ülésen az MNB testülete három intézkedésről döntött: a kötelező tartalékráta mértékének emeléséről, diszkontkötvény-aukciók rendszeres tartásáról, illetve egy hosszú futamidejű betéti eszköz bevezetéséről. Az új eszközök célja a megemelkedett bankrendszeri likviditás tartós lekötése, illetve a monetáris transzmisszió hatékonyságának erősítése; kamatozásuk a jegybanki alapkamathoz kötött.

Kiemelten fontos, hogy a rövid pénzpiaci kamatszintek még turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak – szögezte le az MNB.

A döntéshozók egyetértettek abban, hogy az inflációs cél elérése érdekében kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A grémium több tagja is kiemelte, hogy a szeptemberi makrogazdasági előrejelzés további információkkal szolgál majd a kamatemelési ciklus jövőjével kapcsolatban.

A tanácstagok közül többen hangsúlyozták, hogy az őszi hónapokban a hazai infláció várhatóan még emelkedő pályán halad, amihez egyre nagyobb arányban a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők járulnak hozzá. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez.

Egyes tagok megjegyezték, hogy bár az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott, ugyanakkor a magas frekvenciájú adatok június eleje óta a gazdasági növekedés egyértelmű lassulását jelzik. Szerintük a fogyasztás és a beruházás dinamikája érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

Az MNB-nél úgy látják, hogy az orosz-ukrán háború, a magas nyersanyagárak és az akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban. Ezt a romló bizalmi indikátorok is alátámasztják – írták a rövidített jegyzőkönyvben.

(MTI)