Orbán kevesli az EU nettó befizetőinek ajánlatát

Ország

Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország – Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva – továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe.

Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell – jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.

A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy

“ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell”.

Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyitani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.

Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva – mondta.

“Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket”

– fogalmazott.

Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap. Közölték, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el.

Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor aláhúzta, hogy egy dolgot tisztázni kell: nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont – húzta alá.

“Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a hatérvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem vállani kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie” – fogalmazott.

A miniszterelnök a brüsszeli megbeszéléseket nehéznek, de “nagyon jó” tárgyalásoknak nevezte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a pénzzel párhuzamosan Európa jövőjéről szól a vita.

“A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás”

– közölte.

A számoknak tehát összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel. Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre. Az uniónak újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Az új feladatok pedig további forrásokat követelnek – húzta alá.

Kérdésre válaszolva kijelentette: a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Szavai szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.