A Civis Város régészeti öröksége – 2. előadás

Kultúra

Civis Város régészeti öröksége címet viselő előadássorozat második találkozója december 13-án 17 órakor kezdődik a Déri Múzeum Dísztermében.

Élet a Pap tava előtt – Rézkori települések és temetők Debrecenben

1.Bevezetőt mond: Dr. Dani János, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese

2.Dr. Hajdú Zsigmond és Dr. Nagy Emese Gyöngyvér főmuzeológusok vetített képes előadása 

 

A rézkor idejét Kr. e. 4400-2800 közé teszik ma a kutatók a Kárpát medencében. Átmeneti kornak számít az újkőkor és a bronzkor között. Ennek az időszaknak a meghatározása és értelmezése folyamatos viták kereszttüzében áll.

Általánosan nézve a rézkor népessége az élelemtermelésben első sorban a nagy állattartó életforma felé mozdult el bizonyos éghajlati változások és más délkelet-európai új kulturális hatások következtében. Az utóbbinak látványos emlékeit jelentik az ún. arany raktárleletek (a megyénkben Hencidánál került elő egy ilyen kincs) és a szórványosan  megtalálható különböző típusú rézcsákányok.

A rézkor elnevezés bizonyos értelemben „magyar találmány”-nak is tekinthető: az 1876-ban Budapesten megrendezett VIII. Ősrégészeti Kongresszuson Pulszky Ferenc monográfiában összegyűjtött katalógusa alapján fogadták el. Ma nem mindenhol használják ezt az elnevezést az őstörténészek és régészek, de a Kárpát-medencében még megmaradt.

(Fotó: C. Kiss Ilona)