A szárny, ami égbe emel: Rózsa és Ibolya bemutató a Csokonai Színházban

Kultúra

Igazi családi produkcióval, a klasszikus magyar népmese, a Rózsa és Ibolya zenés színpadi változatával várja a gyerekeket és a varázslatokra még nyitott felnőtteket mától a Csokonai Színház.
Izgalmas, küzdelmekkel teli hihetetlen kaland ez a mese a szerelemről, amelyben a hatalomvágyó mostoha legyőzhetetlennek tűnő akadályokat állít a fiatalok elé, hogy szétválassza őket. Ármány, cselszövés, menekülés alakítja a történetet finom humorral, csordultig érzelemmel. Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással… Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút?

A shakespeare-i motívumokban bővelkedő magyar népmesének számtalan változata és irodalmi feldolgozása ismert. Arany János elbeszélő költeményben, Arany László Ráadó és Anyicska címmel népmesegyűjteményében, Lakatos Menyhért Angárka és Búsladarfi című meséjében dolgozta fel a fordulatos történetet. A mese színpadi adaptációja a korábbi változatok nyomán született, igazi szélesvásznú, családi produkció.

A tündér-és embervilág közti gyűlölet okára nem derül fény. Tengely Gábor rendező és alkotótársai nem is erre keresik a választ, inkább azt kutatják, mi következik a gyűlöletből. A Rózsa és Ibolya főbb szerepeiben Mészáros Ibolyát, Rózsa Lászlót, Zeck Julit, Herczeg Tamást és Mercs Jánost láthatja a közönség. A produkció koreográfusa Katona Gábor.

Fotó: Máthé András