Szinten kell tartani az orosz exportot

Gazdaság

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – MKIK – magyar-orosz tagozata azt javasolja a magyar kormánynak, hogy offenzív magatartással az Oroszországba történő export szinten tartására törekedjen – fogalmazott a tagozat tiszteletbeli elnöke szerdán, a Debrecenben megtartott konzultáción.

Tóth Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett rendezvényen elmondta: az elmúlt napokban három jelentős esemény történt, amely hatással van nemcsak az európai, hanem Oroszország gazdasági életére is. Bécsben a fejlett országokat tömörítő OECD ülésén elhangzott, jelentősen csökken a nyersolaj ára, Putyin orosz elnök hétfőn Törökországban lefújta a Déli Áramlat építését. Harmadikként pedig bekövetkezett a rubel leértékelődése, aminek következtében 1 euró 1,65 rubel. Ezt a folyamatot az orosz pénzügyminiszter akként értékelte, hogy Oroszország 140 milliárd dollár veszteséget szenvedett el – részletezte a tagozat tiszteletbeli elnöke. A fentiekhez jön még az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéssorozata, ami további 40 milliárd dollár kiesést jelent az országnak.

Az orosz válaszlépések kedvezőtlenül érintik a magyar gazdaságot, hiszen az orosz piacra irányuló exportunk 2012-ben 3,8 milliárd dollár volt, s ezt a színvonalat kellene megtartani – javasolta Tóth Imre, aki szerint a legnagyobb veszteséget a mezőgazdaság szenvedte el, elsősorban a hús- és a gyümölcskivitel. A szakember elmondta: a magyar gazdaságot érintő negatív hatások enyhítésére, kompenzálására a gazdasági diplomáciai képviseletet kell erősíteni, elsősorban Moszkvában és Szentpéterváron, de nyitni kell dél felé is. Utóbbival kapcsolatban bejelentette, Kazányban és Voronyezsben főkonzulátus nyílik hamarosan.

Tóth Imre tájékoztatójából kiderült: Oroszországban a mezőgazdasági technológia fejlesztésére 12 milliárd euró áll rendelkezésre, s ebben a folyamatban magyar vállalkozások is részt vehetnek. Így többek között állattartó telepek létesítésében, a vetőmagtermesztés beindításában, hűtőházak, melegházak építésében, mezőgazdasági földmunkagépek gyártásában, a vízgazdálkodás megszervezésében, zöldség és gyümölcs feldolgozó üzemek létesítésében. Jövő év végéig 200-300 magyar kis- és közepes vállalkozó céget kívánnak kijuttatni Oroszországba – közölte Tóth Imre.