Mennyi vakcina jön az Unióból?

Európa

Ahogy az Európa Pont legutóbbi online beszélgetésén is elhangzott: a megbízható és mindenki számára elérhető oltás kulcsfontosságú ahhoz, hogy túljussunk a COVID-járványon és életünk visszatérhessen megszokott medrébe. Ezt az EU többek között oltóanyag-stratégiájával segíti, amelyben piaci erejét kihasználva az egész közösség számára szerez be és foglal le oltóanyagokat különböző cégektől, eddig összesen 2,6 milliárd dózis mennyiségben. Röviden összefoglaltuk, mit érdemes tudni az eddigi megállapodásokban szereplő oltóanyagokról.

Az oltás a kulcs

Az oltások megvédik az embereket és a közösségeket számos, halálos vagy súlyos kimenetelű betegséggel szemben – segítségükkel sikerült felszámolni többek közt a himlőt és a gyermekbénulást is. Az esetek túlnyomó többségében megakadályozzák, hogy az emberek elkapják az adott betegséget, bizonyos esetekben viszont az oltás után is meg lehet betegedni, ilyenkor azonban a tünetek enyhébbek, és a felépülés gyorsabb.

Hogyan működnek a Covid19-oltóanyagok?

Mindegyik Covid19-vakcina más módszerrel, de ugyanazon az alapelven működik: valamilyen eszközzel immunválaszt vált ki a szervezetből a vírusra, amely így képes legyőzni azt (részletesen lásd infografikánkat). Ha egy ilyen vakcinával beoltott személy később megfertőződik, természetes védekezőrendszere felismeri a vírust, és felkészült immunrendszere legyőzi azt. Az oltás beadatása önkéntes, a hatásosság érdekében a legtöbb Covid19-oltóanyagból két dózisra van szükség az immunitás kialakításához.

A Covid19-oltóanyagok jóváhagyása

A vakcinákat ugyanazoknak a minőségre, biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően fejlesztik ki, mint az összes többi oltóanyagot. Ezek hatásait is először laboratóriumban, többek között állatokon, majd önkénteseken tesztelik. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a Covid19-oltóanyagokat forgalomba hozataluk előtt ugyanolyan szigorú normák alapján értékeli, mint az összes többi oltóanyagot. A mostani vakcinák esetében annyi a különbség, hogy a vírus okozta közegészségügyi szükséghelyzet miatt gyorsabb ütemben zajlik a fejlesztés és az engedélyezés.

Az EMA a lehető legrövidebb időn belül értékeli a vakcinagyártóktól érkező kérelmeket és dokumentációt, amelyek alapján feltételes forgalombahozatali engedélyre tehet javaslatot, ha úgy látja, hogy az adott vakcina biztonságos és hatásos is. Ez olyan engedély, amelynél a „rendes” körülmények között előírthoz képest kevesebb adat áll rendelkezésre, ugyanakkor az ügynökség úgy ítéli meg, hogy az azonnali rendelkezésre bocsátás előnyei meghaladják az ezt kísérő kockázatot. Ilyenkor a gyártó kötelezettséget vállal arra, hogy a hiányzó információkat meghatározott ütemterv szerint rendelkezésre bocsátja.

Az Európai Bizottság – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kedvező tudományos szakvéleménye alapján – eddig a BioNTech-Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca COVID19-vakcináira adott forgalombahozatali engedélyt. A Johnson & Johnson (Janssen), a CureVac és a Novavax cégek oltóanyagait jelenleg vizsgálja az EMA, a Johnson & Johnson oltóanyaga várhatóan nagyon rövid időn belül megkaphatja az engedélyt.

A portfolió

Az Európai Bizottság oltóanyag-stratégiája keretében a világ egyik legszélesebb portfólióját építi ki különböző – biztonságos, hatásos és megfizethető – vakcinákból. Az erre vonatkozó javaslatot még júniusban fogadták el a tagállamok, így a Bizottság vezetésével már a nyáron megkezdődhetett a közös vakcinabeszerzés. A Bizottság máig a legígéretesebb vakcinák közül hatból kötött le jelentős mennyiséget (2,6 milliárd dózist), és továbbiak is érkezhetnek.

Mi a különbség az egyes vakcinatípusok között?

A gyártók által fejlesztett Covid19-vakcinák különböző módszerekkel – pl. úgy, hogy a koronavírusra jellemző fehérjét, vagy annak egy részét a szervezetbe juttatják – váltják ki a szervezetből az immunreakciót. A legismertebb és legrégebben használt módszernél elölt (szaporodásra képtelen) vírusokat használnak erre a célra, míg a legújabb technológia egy ún. mRNS-re épülő technológián alapszik. Ahogy korábbi beszélgetésünkön is elhangzott: a védettség szempontjából szinte mindegy, hogy azt melyik típusú módszerrel sikerül elérni, a lényeg, hogy az oltásnak köszönhetően kialakuljon.

– mRNS / nukleinsav-vakcinák
Ez a fajta oltóanyag a Covid19-et okozó vírustól származó „utasítások” egy részét tartalmazza. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet saját sejtjei maguk állítsák elő a vírusra egyedien jellemző fehérjét.

– fehérje alapú vakcinák
Ez a fajta oltóanyag a vírusra egyedien jellemző fehérjerészeket tartalmaz, amely elegendő ahhoz, hogy a beoltott személy immunrendszere felismerje, hogy ennek az egyedi fehérjének nem lenne szabad előfordulnia a szervezetben.

– vírusvektoron alapuló vakcinák
Az ilyen típusú oltóanyag egy másik, ártalmatlan vírust használ arra, hogy az adja át a szervezetnek a Covid19-et okozó vírustól származó „utasításokat”. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet saját sejtjei maguk állítsák elő a Covid19-vírusra egyedien jellemző fehérjét.

– elölt víruson alapuló vakcinák
Ebben az esetben az immunreakciót egy elölt (már teljesen ártalmatlan) vírus váltja ki a szervezet védekezési reakcióját.

A beoltott személy immunrendszere mind a négy esetben felismeri, hogy az egyedi fehérjének nem szabadna előfordulnia a szervezetben, és természetes védekezési válaszreakcióba kezd.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük