Szegedi Tudományegyetem

A viselkedő ember agyműködését vizsgálhatja az SZTE professzora és kutatócsoportja

Egyetem
Az emberi agy minden idegsejt típusának a megismerését célul tűző nemzetközi konzorciumba kapott meghívást Dr. Tamás Gábor akadémikus, az SZTE biológus professzora és csapata. A szegedi agykutató csoport másik sikere, hogy az NKFIH „Élvonal…” programján 5 évre elnyert 300 millió forint támogatással az emberi idegsejtek közötti hálózatos működés és a viselkedési, illetve magasabb rendű intelligencia összefüggéseit vizsgálhatja.

Egy életre szóló munkát ad annak a 2-3 agykérgi idegsejtnek a vizsgálata, amelyre Dr. Tamás Gábor, a Szegedi Tudományegyetem biológus professzora fókuszál. Az emberi idegsejtek közötti hálózatos működés hogyan hozható összefüggésbe viselkedési, illetve magasabb rendű intelligenciával? A kérdésre adható válasz kidolgozásához öt évre 300 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Élvonal – Kutatói Kiválósági Program legutóbbi pályázatán az SZTE agykutató akadémikusa.

– Reményeink szerint viselkedő emberekben is sikerül majd megvalósítani azokat a vizsgálatokat, amelyeket eddig csak viszonylag izolált agyszelet preparátumokon végeztünk – fogalmazott Dr. Tamás Gábor.

A szegedi agykutató az általa felfedezett „csipkebogyó idegsejt” és más, kizárólag az emberre jellemző sejtek működését tárhatja fel az NKFIH „Élvonal…” támogatásának köszönhetően most induló projektben.

– Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberben kifejlődött, az evolúció során újonnan megjelenő sejttípusok mivel gazdagítják az emberi hálózat működését az állatokban megfigyeltekhez képest. Ezért kétfrontos programot tervezünk. Az egyikben az evolúciósan konzervatív sejttípusok működését vizsgáljuk, ami állatokban is lehetséges. Az itt alkalmazott kísérletekhez képest más, mérsékelten invazív módszert fogunk alkalmazni a másik irányban, az emberek vizsgálatánál – magyarázta az SZTE professzora.

Sejtfelbontású módszerekkel vizsgálják a szegedi egyetem kutatói az emberi agykérget.

– Két szabadalmi folyamat elején járunk – hangsúlyozta. – Házon belül sikerült olyan módszereket fejlesztenünk, amelyek új eszközök formájában is megjelennek. Ezeknek az új eszközöknek a segítségével új információkat tudunk nyerni nemcsak egészséges betegségmodelleket jelentő állatokról, hanem emberek esetében bizonyos idegrendszeri kórképekben szenvedő betegekről is. Etikai engedélyeket kaptunk arra, hogy ilyen jellegű kísérleteket végezzünk.

Az elbutulás, az Alzheimer-kór okozóin és a diabétesz agyi megnyilvánulásain túl az epilepszia-kutatás is érdekli Dr. Tamás Gábor akadémikust.

– A modern biológiatudomány legnagyobb horderejű programjába kaptunk meghívást – árulta el a szegedi agykutató. Az emberi agy minden idegsejttípusának a megismerését célul tűző nemzetközi konzorciumba az Amerikai Egyesült Államokon kívül egy izraeli és Európából három, köztük a szegedi „Tamas Lab” kutatócsoportja vesz részt. – Az idegsejtek funkcionális vizsgálatának jónéhány aspektusában csoportunk úttörő munkát végez a következő időkben is.