Március 6-ától tíz százalékkal emelkednek a budapesti taxis tarifák: az alapdíj ezerről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra nő – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A taxirendelet módosítását – amely a tavalyi és az idei költségvetési rendelet módosítására vonatkozó indítványban szerepelt Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára – egyhangúlag, 18 igennel fogadta el a testület. A Fidesz-KDNP fővárosi képviselői nem szavaztak.
A díjemelést azzal indokolták, hogy a taxisoknak érezhető költségemelkedéssel jár az üzemanyagok ársapkájának – 2022 december eleji – eltörlése.
A testület felkérte Karácsony Gergelyt, felterjesztési jog keretében kezdeményezze a kormánynál az árak megállapításáról szóló törvény olyan módosítását, amely Bécs mintájára megengedi, hogy a taxiszolgáltatás hatósági árát sávosan – a legalacsonyabb és legmagasabb ár meghatározásával – szabályozhassák a helyi önkormányzatok. Mindezt azzal, hogy a javaslat elfogadása esetén a sáv középértékének tekintik a most megállapított hatósági árat.
Felkérték a főpolgármestert arra is, hogy kísérje figyelemmel a hatósági ár utolsó megállapítását követő költségváltozást, és ha ez meghaladja a 20 százalékot, tegyen javaslatot a közgyűlésnek a hatósági árnak – a változásnak megfelelő – módosítására.
Továbbá a határozatban kérték: a Budapesti Közlekedési Központ segítségével gondoskodjon arról, hogy 2025-től a BudapestGo applikációban legyen lehetőség – valamennyi közvetítő és szervező vonatkozásában – taxirendelés leadására.
Az elfogadott javaslatban azt írták, a taxis szervezetek (City Taxi, 6×6 Taxi, Főtaxi, NSZ, Főtaxi, OTSZ, Taxi 4, BKIK) tavaly december 12-én egységes javaslattal fordultak a fővárosi önkormányzathoz, amelyben két változatban fogalmazták meg a javaslataikat.
Az egyik javaslat szerint a telefonon vagy online előzetesen megrendelt szolgáltatás esetén az alapdíj 1000 forintról 2000 forintra emelkedett volna, amellett, hogy a többi díjtétel változatlan maradt volna. A másik – végül elfogadott javaslat – a tarifák 10 százalékos emeléséről szólt. Később a szervezetek újabb javaslatot fogalmaztak meg, amelyben az alapdíjat egységesen 1500 forintra, míg a többi díjtételt 10-10 százalékkal kezdeményezték emelni.
A nem támogatott javaslatok a kis távolságra szóló utazásokat aránytalanul drágítanák, miközben sok esetben a kis távolságra szóló utazások nem kényelmi célúak, hanem közszolgáltatások vagy más alapvető szolgáltatások igénybevételét célozzák – írták.
Karácsony Gergely az előterjesztés szerint indokoltnak tartja az árszabályozás rugalmasabbá tételét a fogyasztók és a tisztességes taxisok érdekeinek védelme mellett.
Az ártörvény alapján jelenleg vagy fix tarifát vagy maximált árat határozhat meg a közgyűlés, miközben más nagyvárosok, köztük Bécs példája azt mutatja, hogy a sávos (minimum- és maximumárat meghatározó) hatósági árszabályozás egyszerre biztosíthatja a nagyobb versenyt és kizárhatja a lefelé nivelláló szolgáltatási színvonalat. Ehhez a változtatáshoz ugyanakkor az ártörvény módosítása szükséges, amelyet felterjesztési jog gyakorlása keretében kezdeményezhet a fővárosi önkormányzat.
A javaslatuk elfogadása esetén a most meghatározott hatósági árat középárként tekintenék, olyan módon, hogy attól felfelé és lefelé is 10 százalékkal lehetne eltérni – olvasható az előterjesztésben.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az előterjesztés vitájában kiemelte, nem született konszenzus az előterjesztésről a taxis szervezetekkel, de nem akarták “sokáig húzni” a javaslatot, amely megteremti a majdani emelés lehetőségét is.
Baranyi Krisztina (független) IX. kerületi polgármester felvetette, hogy érdemes lenne a taxis hatósági árat eltörölni, és a piacra bízni az árazást.
Válaszában Karácsony Gergely azt mondta, a hatósági ár megszüntetése hosszabb távon – mivel különböző tőkeerejű társaságok vannak a piacon – a piaci verseny ellen hatna, ezért tesznek javaslatot a sávos szabályozásra, amely lehetővé teszi, de nem borítja fel a versenyt.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy korábban a tarifakiigazításnál konszenzus volt a városvezetés és a taxisszervezetek között, de a főváros vezetése most – mint mondta – “rapid módon” akarja áttolni a döntést, amit a Fidesz-KDNP frakció nem tart helyesnek, és nem tud jó szívvel támogatni. Hangsúlyozta, törekedni kell a megegyezésre, a párbeszéd fenntartására, és konszenzusos javaslatot kellene a közgyűlés elé hozni, nem pedig “diktátumot”.
Soproni Tamás, a Momentum fővárosi frakcióvezetője, VI. kerületi polgármester hozzászólásában azt hangsúlyozta, a közgyűlésnek az utasok, a fogyasztók érdekeit különösen védenie kell, ezért “nem konszenzusra, hanem kompromisszumra” van szükség a kérdésben. Megjegyezte, mára sok embernek luxussá vált a taxival utazás.
Az előterjesztés vitájában szót kapott Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke, aki arról beszélt, szeretnék, ha a kiállási díj az előterjesztésben szereplőnél 400 forinttal több, 1500 forint lenne. Mint mondta, egy taxis jelenleg 135 ezer forinttal többet költ üzemanyagra, mint az ársapkák idején, ezt kérik kompenzálni.
A képviselők egyhangúlag döntöttek arról is, hogy pályázatot írnak ki üres lakások felújítására, ezzel hajléktalan emberek tartós, megfizethető lakhatását biztosítanák.
A főváros a részvételi költségvetésből 50 millió forintot ad a pályázatra, ebből lakásonként legfeljebb ötmillió forintos támogatás használható fel. A projektben a pályázó szervezetek a kerületi önkormányzatokkal együtt újítják fel az üresen álló lakásokat, majd azokat bérbe adják a rászorulóknak.
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) a vitában kevesellte a lakásonkénti 5 millió forintot.
Döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról a Fővárosi Közgyűlés szerdán, az elfogadott rendelet szerint a kerületeket mintegy 232 milliárd forint (46 százalék), a fővárost pedig mintegy 273 milliárd forint (54 százalék) illeti meg.
A forrásmegosztásról szóló rendeletet 26 igennel, 1 nem szavazat ellenében 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A megosztandó bevételek a múlt évihez képest közel 193 milliárd forinttal nőnek. Ebben az évben 503 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt terveznek, 1,4 milliárd forint késedelmi pótlékot és bírságbevételt, továbbá 15,6 millió forint idegenforgalmi adóval számolnak, amelyből nem részesülnek azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót.
Több kerületi polgármester is szóvá tette, hogy a kerületek között igazságtalan az elosztás. Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester azt mondta: a kerületek közötti forráselosztás idejétmúlt, igazságtalan és korszerűtlen, hiszen az 2010-es adatok alapján történik. Szerinte korszerűbb forrásmegosztásra lenne szükség. Bese Ferenc Soroksár polgármestere arról beszélt, a külső kerületekben azt gondolják, hogy alul vannak reprezentálva az iparűzési adó elosztása során.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője szerint a probléma gyökere nem itt, nem a fővárosnál és a kerületeknél található, hanem igazságos forrásmegosztásra lenne szükség a kormány és az önkormányzatok között. Jogos lenne az a felvetés, hogy 10 forintból 1 forint maradjon a települési önkormányzatoknál – mondta.
A Fővárosi Közgyűlés a Budapest Főváros Kormányhivatal javaslatát megvizsgálva arról határozott – 20 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett -, hogy nem tartja törvényellenesnek, hogy a XIII. kerületben egy névtelen közterületet Horn Gyula sétányként neveztek el.
A kormányhivatal tavaly december 13-án javasolta a közgyűlésnek, vizsgálja felül, a közterület elnevezése összhangban van-e a törvényi szabályozással, és a kormányhivatal megfontolásra ajánlotta, hogy a közgyűlés kérje ki a Magyar Tudományos Akadémia szakmai véleményét arról, hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett-e.
A kormányhivatal nem törvényességi felhívást tett, hanem javaslatot fogalmazott meg, amelyből következik, hogy a közterület-elnevezéssel kapcsolatban nem észlelt jogszabálysértést – olvasható az előterjesztésben, amelyben az előterjesztő Karácsony Gergely azt írta: a kérdéses közterület közelében majd tíz éve áll Horn Gyula szobra, így “mesterkéltnek és politikai szándéktól vezetettnek” tartja a közterület elnevezésének támadását.
A határozati javaslathoz egy képviselő sem szólt hozzá.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője napirend előtt, a zuglói “Mintaház” ügyében elmondta: Karácsony Gergely, aki korábban Zugló polgármestere volt – megállás nélkül arról beszél, hogy megoldás lehetne az, ha az Európai Unió közvetlenül finanszírozná az önkormányzatok egyes projektjeit.
“Nézzük meg, hogy milyen az, amikor Karácsony Gergely projektet vezet: (…) nem az, nem akkora és nem annyiért valósul meg, ha megvalósul” – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki emlékeztetett, a zuglói mintaházra 2018-ban nyertek el 1,5 milliárd uniós forrást.
Wintermantel Zsolt elmondta, a projekt szerint 2022 októberének végére 25-30 lakásból álló, szinte nulla energiafelhasználású társasházat kellett volna építeni.
Karácsony Gergely 2019-ben Dobrev Klárával együtt – aki a DK európai parlamenti képviselője és az ellenzéki párt árnyék-miniszterelnöke – jelentette be egy Gizella úti telken az új bérház megépítését – tette hozzá.
A politikus úgy fogalmazott, “gondolom senki nem lepődik meg azon, hogy ezen a telken egy kapavágás nem történt”, és az egész projektet átvezették egy Mexikói úti “szlömös bérház” felújítására, ugyanakkor még ez sincs kész.
A projekthez a kerületi önkormányzatnak tavaly több mint félmilliárd forintot kell pluszban hozzáraknia – mondta Wintermantel Zsolt, aki kitért arra is, hogy mindeközben jutott pénz “soft projektekre, Szabó Rebeka fizetésére, 47 millió forintos lakógyűlésre, ahol szakadt lepedőre vetítettek az összegyűlteknek”.
Hozzátette: jelenleg a baloldalon éppen verseny zajlik azon, hogy ki vigye el a balhét, ki fogja bevállalni azt, hogy “eltapsolták” az uniós közvetlen támogatását.
Wintermantel Zsolt azt mondta, nem látja a főpolgármester megnyilatkozását, akitől azt kérdezte: nem érzi, hogy mondania kellene valamint?
Karácsony Gergely válaszában arról beszélt, a szervezeti és működési szabályzat szerint a napirend előtti hozzászólásokban a Fővárosi Közgyűlés kompetenciába tartozó kérdést tárgyalnak meg, és azt javasolta Wintermantel Zsoltnak, nézze meg azokat az uniós támogatású projekteket, amelyek a fővárosi önkormányzat menedzselt.
Karácsony Gergely megjegyezte azt is, rossz döntés, hogy a kormány lemondott a Nyugati pályaudvar fejlesztésének tervezésre kapott 1 milliárd forintos uniós támogatásról.
Horváth Csaba zuglói polgármester arról beszélt, Wintermantel Zsolt nem mond igazat, ugyanis az önkormányzat 900 millió forintot kapott az építkezésre, és ebből most, egy 14 lakásos, szinte bontandó épület megújítása zajlik. Továbbá nem igaz, hogy 47 milliót költöttek lakógyűlésre – mondta.
Az ellenzéki politikus közölte, értékelő bizottság gyűjti össze a tapasztalatokat, amelyeket az uniónak is elküldenek. Továbbá “pofátlan” csúsztatásnak nevezte, hogy a projekt drágult.
Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a január 15-én, 74 éves korában elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófusra, közíróra, Budapest díszpolgára.
Fotó: Karácsony Gergely főpolgármester (b4), Kiss Ambrus (független) általános főpolgármester-helyettes (b3), Tüttő Kata (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes (b2), Bősz Anett (DK) humán területekért felelős főpolgármester-helyettes (b), Számadó Tamás főjegyző (j2) és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (j) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2023. január 25-én. MTI/Kovács Attila
