A Lear királyt mutatják be szombaton a Csokonai Színházban

Kultúra

Shakespeare egyik legösszetettebb darabját, a Lear királyt mutatják be ma a Csokonai Színházban. A debreceni Lear egyik különlegessége, hogy a címszerepet, Britannia királyát női előadóművész, Ráckevei Anna játssza. A fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz az emberi gonoszság természetrajzát vizsgálja, s csak úgy mint a tavaly színpadra állított, több díjat nyert Három nővérben – a színészekkel együtt újra felteszi a kérdést: „lehetséges-e megváltás?” Ebben a darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, növelve saját gazdagságát, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a „jó cselekedet” fontossága mellett áll ki, a megváltás szándékával.

A rendező a koncepcióról annyit árult el: a darabnak nem a politikai vonulatára koncentrál, a hatalom nem politikai élre kihegyezve jelenik majd meg a színpadon. „Számomra a Lear, mint mindig minden darab, az emberről és az emberi viszonyokról szól. Bármelyik században játszódó darabról beszélünk, bármilyen körülmények közé helyezett figurákról, mindig ez a legizgalmasabb probléma számomra. Ahogy a Learben is: az, hogy milyen gyengék vagyunk és mennyire képtelenek arra, hogy legyőzzük a bennünk élő démonokat.”

 

William Shakespeare: Lear

Ez az előadás közös kísérlet a Csokonai Színház kiváló színészeivel együtt, hogy elmélyülten, egy tragédia szintjén tanulmányozzuk és megértsük az emberi gonoszság és aljasság természetrajzát. Azt, hogy sem a vér szerinti, sem a baráti, sem egyéb morális kapcsolatok és gátak nem képesek az embert megállítani, hogy át ne lépje a „démoni gonoszság határvonalát”. És újra megkíséreljük feltenni a kérdést: „lehetséges-e megváltás?”, „hogyan kerüljük el az elállatiasodást?” Ebben a darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, növelve saját gazdagságát, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a „jó cselekedet” fontossága mellett áll ki, a megváltás szándékával.

És, persze, ez egy újabb történet, amelyben meg kell szeretnünk és értenünk minden egyes nővért…

A debreceni Lear egyik különlegessége, hogy a címszerepet, Britannia királyát női előadóművész, Ráckevei Anna játssza. A rendező a szereposztás hátteréről elmondta: aki ismeri korábbi munkáit, tudhatja, hogy nem az olcsó meghökkentés a célja azzal, hogy Ráckevei Annára bízta a címszerepet. „Számomra nem az a lényeges, hogy férfi vagy nő játssza Leart. Természetesen van különbség férfi és női karakter között, de ez a különbség nem abból a szemszögből jelentkezik, ahonnan én nézem ezt a darabot.” – fejtegette. Minden rendező saját magából is dolgozik, az ő esetében most ez annyiban érvényes, hogy édesanyja mellett nevelkedett fel, így az anya-figura erőterei, az anya-gyerek viszonyból származó érzelmek, fájdalmak ismerősebbek és érdekesebbek számára – mondta el. Arról is beszélt, hogy, csakúgy, mint a Három nővér esetében, a Learhez is egy új fordításnak tekinthető szövegkönyv készült. Ennek egyrészt technikai oka van, mivel a rendezéshez egy egységes szövegkönyvre volt szüksége, amelynek alapját egy meglévő orosz fordítás képezi, másrészt előnye, hogy a Kozma András fordításában felfrissült Shakespeare-szöveg nem csak mai nyelven szólal meg, de kiválóan illeszkedik a rendezői koncepcióhoz. A koncepcióról annyit árult el: a darabnak nem a politikai vonulatára koncentrál, a hatalom nem politikai élre kihegyezve jelenik majd meg a színpadon. „Számomra a Lear, mint mindig minden darab, az emberről és az emberi viszonyokról szól. Bármelyik században játszódó darabról beszélünk, bármilyen körülmények közé helyezett figurákról, mindig ez a legizgalmasabb probléma számomra. Ahogy a Learben is: az, hogy milyen gyengék vagyunk és mennyire képtelenek arra, hogy legyőzzük a bennünk élő démonokat.”

A darab címszerepében látható Ráckevei Anna fiatal színésznőként szerepelt először a Lear királyban. A színháznak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy nagyon hálás a sorsnak, hogy ismét foglalkozhat ezzel a sűrű szövetű, izgalmas szöveggel.  „A Lear-történet olyan, mint egy robbanás, amitől minden, ami addig épült megsemmisül. Lear egyszer csak arra ragadtatja magát, hogy a kemény értelemmel felépített rendszerében, birodalmában az érzelmei irányítsák. Mivel ez a terep ismeretlen számára, óriási hibát követ el és csak a történet végére jut el oda, hogy kimondja a szót: bocsánat. Szükségszerű, hogy végig menjen ezen az úton, ha nem csak a szemével, de a szívével is látni akar.

Csodálatos, hogy mi minden van összesűrítve ebben a szövegben, ebben a darabban: monumentális és nagyon titokzatos szövete az emberi természetnek. Mintha az emberiség érzelmi DNS-e lenne. Ott van benne minden, az embert érzelmi módon működtető jelenség.”  

A színészek elmesélése szerint Ilja Bocsarnikovsz nagyon sokat segített nekik abban, hogy hogyan lehet egy figurát, egy szerepet, egy lelkialkatot, egy személyiséget kibontani és megkeresni a rá jellemző érzelmi tulajdonságokat. A fiatal orosz rendező nem először dolgozik a Csokonai Színház társulatával: két éve a Hogyan nevezzelek? című francia vígjátékot, tavaly pedig a Három nővért állította színpadra Debrecenben. Ez utóbbival a tavalyi POSZT három díját hozta el a debreceni társulat: az Irinát alakító Szakács Hajnalka lett a legjobb harminc év alatti női színész; Kozma Andrást, aki a debreceni színház kérésére újrafordította a Csehov-darabot, a legjobb dramaturgnak választották; míg a legjobb színpadi mozgásért és térhasználatért adományozott díjat a társulat kapta.

Szereposztás

Lear, Brittania királya
Ráckevei Anna Jászai-díjas, Kiváló Művész

Kent grófja
Bakota Árpád

Regan, Lear lánya
Sárközi-Nagy Ilona m. v.

Goneril, Lear lánya
Móga Piroska m.v.

Cordelia, Lear lánya
Hajdu Imelda

Gloucester grófja
Bicskei István m. v.

Bolond
Újhelyi Kinga Jászai-díjas

Edmund, Gloucester gróf fattya
Kiss Gergely Máté

Edgar, Gloucester gróf fia
Rózsa László

Oswald, Goneril udvarnoka
Mészáros Ibolya

Alban hercege, Goneril férje
Vranyecz Artúr

Cornwall hercege, Regan férje
Mercs János

Burgund hercege
Kránicz Richárd

Frankföld királya
Kovács András

 

Fénytervező
Tumanian Narek

Díszlet-és jelmeztervező
Marfa Gudkova

Dramaturg
Kozma András

Ügyelő
Kató Anikó

Súgó
Csóka Áron

Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba

Rendező
Ilja Bocsarnikovsz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.