Kétnapos előadóművészeti konferencia zajlott a debreceni Csokonai Színház rendezésében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) színházművészeti tagozatának támogatásával pénteken és szombaton, a tanácskozás végén a résztvevők sajtótájékoztatón összegezték a hat szekcióban zajlott munkát a Kölcsey Központban.
Kucsera Tamás, az MMA főtitkára emlékeztetett, hogy a kétnapos konferenciát komoly műhelymunka előzte meg: idén 9 ülést tartott a színházművészeti tagozat, ezeken minden olyan kérdést megtárgyaltak, amely a tanácskozáson terítékre került.
A kőszínházak népszínházi jellegét hangsúlyozta Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, aki a vidéki színjátszás hagyományait és regionális, közösségi, közművelődési szerepét taglaló szekciót vezette. Az igazgató szerint ahhoz, hogy a színházak betölthessék közművelődési szerepüket, a közmédiában fokozottabban kell jelen lenniük. Ehhez segítséget az MMA-tól várnak – tette hozzá.
A színházi életpályamodellről szóló szekció tapasztalatairól Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára elmondta, hogy kiszámítható, garanciákat is tartalmazó életpályamodell kidolgozását tartják szükségesnek.
“Bizonyos pályák – például a táncművészeké – vége fájdalmas is lehet, ezért továbbképzéssel, távképzéssel segíteni kell őket” – fogalmazott. A főtitkár a nehéz helyzetbe kerülő, idős művészek megsegítésére szolidaritási alap létrehozását szorgalmazta, amelyet a belépőjegyek árának minimális százalékából finanszíroznának.
Kriza Zsigmond, az MMA előadóművészeti tanácsadója, a kárpát-medencei magyar és nem magyar színházak szakmai kapcsolatait elemző szekció vezetője a közös fesztiválszereplések fontosságát hangsúlyozta. A tanácsadó a felsőrákosi Barlangszínházban összmagyar táncművészeti fesztivál megrendezésére tett javaslatot, valamint szorgalmazta a határon átnyúló, tantermi előadások szervezését is.
Szász Zsolt dramaturg a Vidnyánszky Attila által vezetett, a társulati műhelymunkáról szóló szekció tapasztalatait összegezve a művészek túlterheltségét hangoztatta. Példaként megemlítette, hogy a népszínházi jelleg erősítéséhez évadonként átlagban 14 darabot kell bemutatniuk a kőszínházi társulatoknak.
Szólt arról is, hogy az egyetemekről és az egyéb OKJ-s képzésekről kikerülő fiatalok többségét a szakma nem tudja alkalmazni, ezért szerinte az oktatási rendszer újragondolására van szükség.
