Pályázati lehetőségek igénybe vétele terén a debreceni mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozásoknak nincs szégyenkezni valójuk. Hozzájuk az elmúlt négy évben összesen közel 60 milliárd forintnyi forrás érkezett vidékfejlesztési alapokból.
Erről Papp László, Debrecen polgármestere beszélt azon a konferencián, melyet a vidékfejlesztési programról, a már kiírt, vagy kiírás előtt álló pályázatokról, a finanszírozásról, a pályáztatási rendszerről rendeztek a kelet-magyarországi agrár-, élelmiszeripari vállalkozások és önkormányzatok számára 2016. március 3-án Debrecenben, a Kölcsey Központban.
Mint azt Papp László elmondta, a kilencvenes évek második felére, illetve végére a város élelmiszeripara jelentős válságba került, s az a veszély fenyegetett, hogy egy nagyon értékes mezőgazdasági régió központjából el is tűnik. Ez azonban nem így történt, s ebben fontos szerepe volt hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának. Az uniós források megjelenése a magyar mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben új fejezetet nyitottak, s az elveszni látszó debreceni élelmiszeripar új erőre kapott. A debreceni gazdasági szereplők körében 2,6 százalékos a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások aránya. E csekély szám ellenére ennél lényegesen nagyobb arányban járulnak hozzá a helyi gazdaság teljesítményéhez, erősítéséhez: a városban működő cégek árbevételének ugyanis több mint a 9, adózás előtti eredményének pedig a 6 százalékát adják.
Az elmúlt 15-20 évben Debrecenben leépült a húsipar, gyengült a tejipar, s átmenetileg eltűnt a dohányipar. Mára azonban ezek az iparágak újra egyre erősebbek. A dohányipar például 2014 őszétől figyelemre méltóan kapott erőre, s ma mintegy 500 embert foglalkoztat ez a szektor. A debreceni tejágazat az Alföldi Tej Kft. révén újra magyar kézbe került, s nagyon komoly fejlesztési ambíciókkal rendelkezik. Kezd újraépülni a debreceni húsipari kapacitás is. Mindez örömteli azért is, mert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős munkaerőt képes megmozgatni. A Debrecenben 2000-ben meghirdetett gazdaságfilozófia nyomán ugyanis bár megerősödött a technológiai ipar, ez magasan képzett, de viszonylag alacsony létszámú munkaerőt igényel. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar munkaerő-felvevő képessége ennél lényegesen nagyobb. Az innováció szükségességétől viszont ez utóbbi területeken sem lehet eltekinteni. A város önkormányzata a Debreceni Egyetemmel összefogva olyan programok elindításán dolgozik, melyek révén a tudásalapú gazdaság megjelenik az élelmiszeripar területén is. A funkcionális élelmiszeripari klaszter és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport olyan fejlesztési projekteken dolgozik, melyek tudományos megalapozottsággal képesek megerősíteni a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei élelmiszeripart.
Pályázati lehetőségek igénybe vétele terén a debreceni mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozásoknak nincs szégyenkezni valójuk. Hozzájuk az elmúlt négy évben összesen közel 60 milliárd forintnyi forrás érkezett vidékfejlesztési alapokból. A mezőgazdaság szempontjából szintén erős szomszédos városokat illetően Nyíregyházán 28,8 milliárd, Békéscsabán 12,4, Szolnokon 6,7 milliárd forint ez a mutató. A debreceni vállalkozások tehát ezen a téren abszolút vezető pozícióban vannak, s perspektivikus jövőképük lehet.
Debrecen gazdaságának erőre kapását az is mutatja, hogy 2010 és 2015 között a befizetett helyi iparűzési adó közel 50 százalékkal növekedett úgy, hogy 2013-ig még mindenképpen a 2008-ban kezdődött, a világot megrengető gazdasági válság idejét éltük. 2015-ben az előző évhez képest 14,5 százalékkal nőtt a debreceni önkormányzat helyi iparűzési adóbevétele. A város gazdasága egyre erősebb, egyre jobb pozícióban van, s pozitív a jövőképe. Papp László bízik abban, hogy azok a források, melyek a vidékfejlesztési alapon keresztül most megjelennek, elérhetővé válnak minden debreceni, Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára. A polgármester arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy keressék a kapcsolatot az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központtal. E szervezetnek ugyanis az a feladata, hogy segítséget nyújtson minden pályázati lehetőség igénybevételéhez annak érdekében, hogy a debreceni és a Debrecenhez kötődő vállalkozások minél hatékonyabbak legyenek a források elérésében.
