A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat 0,90 százalékon tartásáról és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról februárban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február 26-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amit a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel. A tanács szerint az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak lesznek e szempontból.
A közleményben kitérnek arra: az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az infláció változékonysága az elmúlt negyedévekben számottevően növekedett, ezért a tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs folyamatok erősödésére utal.
Kiemelték: a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul. Rövid távon az infláció nagyobb mértékű változékonysága fennmarad. A fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. Megnőtt annak a valószínűsége, hogy a tartós folyamatokat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Ezen tényezők közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs folyamatok alakulása határozza meg – jelezték.
Kiemelték: a monetáris kondíciókat a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében 2019 januárjában – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – a jegybank elindította a növekedési hitelprogram fix konstrukciót – olvasható az MNB közleményében.
