Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint a belátható előrejelzési távlatban nem változik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikája.
Az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtti londoni prognózisok szerint az év végéig szinte bizonyosan nem módosul a 0,90 százalékos jegybanki alapkamat, de vannak olyan előrejelzések a Cityben, amelyek 2018 egészében is valószínűtlennek tartják a magyar jegybank alapkamatának változását.
E véleményen vannak a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői, akik hétfői prognózisukban közölték: 2019 előtt nem számolnak az MNB alapkamatának emelésével, és a következő tizenkét hónapban általánosságban is korlátozottnak tartják a monetáris politika szigorításának mozgásterét.
A ház szerint a szigorítás felé tett első lépés valószínűleg az lesz, hogy a monetáris tanács kiveszi a kamatdöntő ülések utáni közleményekből az enyhítési alapállásra utaló részeket. A JP Morgan londoni elemzői szerint erre 2017 második felében nyílhat lehetőség.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok éves összevetésű inflációs adatai rendre 0,2-0,3 százalékponttal elmaradtak az MNB áltat várt ütemektől. A cég szakértői szerint ez, valamint az olajárak egyidejű csökkenése enyhítette annak a kockázatát, hogy az éves magyarországi infláció átlépi az MNB célsávjának 3 százalékos középszintjét.
Mindeközben a maginfláció sem gyorsul érdemben, és változatlanul 1 százalékponttal az inflációs cél alatt jár.
Mindezt egybevetve a JP Morgan londoni elemzői azzal számolnak, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció 2018 első felében eléri ugyan az MNB 3 százalékos célszintjét, de utána valamivel e szint alatt stabilizálódik, miközben a maginfláció lassan szintén felzárkózik a célszinthez.
Az idei első negyedévről szóló előzetes GDP-növekedési becslés – amely 4,1 százalékos éves növekedést valószínűsít – meghaladta az MNB várakozását, és a magyar gazdaságban érvényesülő kibocsátási rés most már valószínűleg a pozitív tartományba fordult, ellentétben a jegybank megítélésével, amely szerint a gazdaságban még mindig lehet valamelyes kapacitásfelesleg – hangsúlyozzák a JP Morgan elemzői.
A ház várakozása szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedése a jövő tavaszi választások után valószínűleg lassul, tekintettel a lassuló euróövezeti növekedésre, és arra is, hogy az EU-folyósítások jelentős részét várhatóan még a választások előtt lehívják.
A TD Securities globális pénzügyi-üzleti tanácsadó cég londoni részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői előrejelzésükben – az egyöntetű londoni előrejelzési konszenzussal összhangban – szintén azt jósolták, hogy a keddi kamatdöntő ülésen nem változik az MNB 0,90 százalékos alapkamata.
A ház várakozása szerint az MNB egyelőre fenntartja a laza monetáris politikát célzó alapállását, de a TD Securities elemzői további, nem konvencionális eszközökkel végrehajtott tényleges enyhítést már nem várnak a magyar jegybank részéről.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is azon a véleményen vannak, hogy a legutóbbi időszak inflációs pályája korlátozza az MNB szigorítási mozgásterét.
A ház szerint ugyanakkor az MNB-nek széles a mozgástere az alacsony kamatszint fenntartására, mivel az inflációs várakozások is a jegybanki célsáv középszintje alatt járnak, ráadásul folytatódik a teljes kosáron belül a tartós fogyasztási cikkek deflációja, és a maginfláció is csak lassú ütemben élénkül.
A Goldman Sachs londoni elemzői mindezt egybevetve az idei évre semmilyen kamatemelést nem várnak az MNB részéről.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint a legutóbbi inflációs adatok is segítik az MNB-t az enyhe alapállás fenntartásában, de a ház szakértői egyébként is valószínűtlennek nevezték, hogy az infláció önmagában bármilyen akcióra serkentette volna a magyar jegybankot a közeljövőben.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint bár monetáris és költségvetési oldalon is eltúlzott mértékben pro-ciklikus alapállás érvényesül, azonban a jelenlegi alacsony fogyasztói infláció, a “rugalmas hozzáállás” az inflációkövetéshez, valamint a rendkívül erőteljes fizetésimérleg-pozíció bőséges teret nyújt az MNB-nek az expanzív monetáris politika fenntartásához.
A ház szerint a jelentős külső tartalékok, valamint az, hogy az MNB közömbösnek tűnik a hozamgörbe meredeksége iránt, azt jelenti, hogy a jegybank pillanatnyilag nem igyekszik a jelenleginél kevésbé enyhítésre hajló benyomást kelteni.
