A kormány 300 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei keretét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Debrecenben.
Ezzel az intézkedéssel a GINOP teljes, 2700 milliárd forintos keretéből 2200 milliárdot tesznek elérhetővé 2016 végéig a vállalkozások számára – mutatott rá Karsai Tamás a KAVOSZ Kelet-magyarországi gazdasági fórumán.
A pályázatok ütemezését az éves fejlesztési keret tartalmazza – tette hozzá, megjegyezve, hogy várhatóan a nyár elején újranyitják a kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítését támogató pályázati lehetőségeket, amelyben összesen 165 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, és eddig mintegy 90 milliárdot használtak fel.
Karsai Tamás felhívta a figyelmet, hogy a kkv-k támogatására további 730 milliárd forint pénzügyi eszköz, újrahasznosítható, “visszaforgó jellegű” visszatérítendő támogatási keret is rendelkezésre áll.
Jelezte azt is, hogy a pályázatok beadására leghamarabb a közzétételtől számított 30 nap után van lehetőség, így minden vállalkozásnak kellő ideje van felkészülni.
Az NGM helyettes államtitkára ugyanakkor nehezményezte, hogy szinte minden támogatási kérelem tartalmaz hiányosságokat. Az irányító hatóságnak érdeke, hogy hiánypótlás nélküli pályázatokat fogadjon be, ezért igyekeznek egyszerűsíteni a folyamatot, de – emelte ki – a projekt részletes bemutatásától és a költségelemzéstől nem tudnak eltekinteni.
Krisán László, a Széchenyi Kártya Program szakmai irányítását és koordinálását végző KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy felmérésre hivatkozva ismertette: a hazai kis- és középvállalkozások 44 százaléka stabilnak értékeli a működését, 22 százalékuk pedig fejlesztésre készül, elsősorban európai uniós források felhasználásával.
A Széchenyi Kártya Programban résztvevő kkv-k több mint fele mondta stabilnak a helyzetét, de a vállalkozások 24 százaléka a túlélésért küzd – tette hozzá.
A KAVOSZ vezetője szóvá tette, hogy a gazdaságpolitika meg akarja változtatni a bírálati rendszert, és még csak ezután kezdődne két-háromezer külsős bíráló kiválasztása, emiatt véleménye szerint akár őszig is elhúzódhat a már benyújtott mintegy 3500 pályázat elbírálása.
Krisán László sürgette “a bürokrácia visszanyesését” az engedélyezési eljárásokban, drámainak nevezve “a hazai vállalkozásokat vegzáló bürokratikus rendszert”, ami szerinte rosszabb, mint az európai uniós bürokrácia.
A KAVOSZ vezérigazgatója megfontolandónak nevezte egy állami tőkeprogram megindítására vonatkozó javaslatukat.
Krisán László szerint a gazdaságban, főként a kkv-szektorban jelentős a tőkehiány az utóbbi évtizedekben. A forráshiány felől egyre inkább a tőkehiány felé mozdul el a szektor, ezért komoly feltőkésítésre van szükség – mutatott rá. Véleménye szerint erre legalább 100-300 milliárd forint körüli keretet kellene biztosítani.
Miklóssy Ferenc, a térségi kereskedelmi és iparkamara elnöke a kkv-k versenyképességének javítására hívta fel a figyelmet, ennek hiányában ugyanis “az EU-források elapadása után megtörik a fejlődési trend a szektorban”.
