Élmények és gyakorlati életből vett példák kellenek az iskolákban

Egyetem

Élmények nyújtására, a diákok motiválására, közösségek építésére és a valóságból vett példák feldolgozására van szükség az iskolákban. Minderről az „Innováció és startupok az oktatásban és a nevelésben” című konferencián esett szó a Debreceni Egyetemen.

A középfokú oktatásban egyre inkább az élmények nyújtása és a motiváció a hangsúlyos. Az adatok és tények átadása mellett fontos a tananyag minél több szempontú feldolgozása, az összefüggések megértetése, a problémamegoldó képesség és a kreativitás fejlesztése, a közös felelősségvállalás kialakítása, illetve a munkamegosztásra nevelés. A munkavállalók is ezt igénylik. Erről Gintner Tamásné Hornyák Ágnes, a Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma képviseletében beszélt. A szakember rámutatott, mindez pedig innovációt feltételez, ezért az innovatív pedagógusoké a jövő.

Az oktatás során nagy szükség van a szakmai és a közismereti tudás összekapcsolására is, amelyre jó módszer, hogy a szakmai órákon nem „tankönyv ízű”, elméleteket, hanem a gyakorlati életből vett példákat oldanak meg a fiatalok. Erről már Reszeginé Vályogos Krisztina a Debreceni Szakképzési Centrum Könnyűipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája képviseletében beszélt. Hozzátette: a szakképzésben jelentős a motiválatlan, hiányos tudású, hátrányos helyzetű tanulók aránya, akik közül sokan elhagyják az iskolát. A lemorzsolódás csökkentésére pedig a közösségépítés jelenti a megoldást. Ha ugyanis sikerül a diákokban kialakítani az iskolához, annak közösségéhez történő tartozás érzését, akkor nagy eséllyel ottmaradnak, és sikerrel befejezik a tanulmányaikat. Az a cél, hogy ne az iskolán kívüli, hanem azon belüli közösséghez alakuljon ki kötődés. Ehhez kreatív módszerekre, tanórán kívüli foglalkozásokra van szükség. Ha a közösséghez tartozás megvalósul, onnantól sikerrel indulhat a szakmai és egyéb készségek fejlesztése. A közösségépítés része a szülők bevonása is, esetükben ugyancsak innovatív módszerekre van szükség. A szülői értekezletek helyett közös programokkal, például sütés-főzéssel lehet hatékonyan bevonni a szülőket – tette hozzá a szakember.

Az „Innováció és startupok az oktatásban és a nevelésben” című konferenciát a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete rendezte az egyetemen. A tudományos tanácskozáson a bölcsődétől egészen a szakképzésig alkalmazott új és hatékony módszereket mutatták be. A konferencia legfontosabb célja az volt, hogy lehetőséget adjon a piaci szereplők, valamint az egyetemi szféra oktatói, kutatói közötti eszmecserére. Az egyetemnek nemcsak a tanárképzés a feladata, hanem az oktatási intézmények működését is kutatnia kell, valamint a piac és a társadalom igényeit is fel kell tárnia – erről már Csatár Péter beszélt a konferencia megnyitóján. A DE-BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese szerint fontos a kutatások eredményeinek felhasználása az egyetemi képzésben, valamint új és hatékony nevelési-oktatási eljárások kifejlesztése. Hozzátette: az innovatív eljárásokra a bölcsődétől a szakközépiskoláig szükség van.

Pusztai Gabriella, DE Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltatási szektor jelenleg a GDP kétharmadát adja a világban. A szolgáltatások egy része az ember intellektuális és lelki fejlődését szolgálja. Ezt nehéz megragadni, mert nem kézzelfogható, materiális javakat állít elő, hanem az emberben okoz állapotváltozást. Ilyen az oktatás és a nevelés is. Pusztai Gabriella köszöntő beszédében hozzátette: minél strukturáltabb és standardizáltabb egy szervezet, annál inkább elvész a válaszadó képessége. Ugyanez igaz az oktatásra is: minél inkább standardizálják, annál kevésbé tud válaszolni a kihívásokra, és egyénre szabott lenni. Az intézetvezető szerint soha nem volt még olyan nagy szükség innovációra az oktatásban és a nevelésben, mint manapság. Az anyagi erőforrások biztosítása mellett minőségi nevelésben kell részesíteni a gyerekeket. Ennek része többek között a mesemondás, vagy az is, hogy időben felismerjék az esetleges pedagógiai problémáikat. Ehhez innovatív módszerekre van szükség, melyeket gyakran nem az iskolarendszer, hanem pedagógiai szolgáltatással foglalkozó vállalkozások képesek nyújtani. Ilyenekre látunk példákat ezen a konferencián – tette hozzá a DE Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének vezetője.

A konferencia második felében pedagógiai vállalkozások mutatkoztak be, melyek között pedagógiai fejlesztő műhelyekről, családi napközi formájában működtetett start-upokról, kisgyermeknevelési szolgáltatásokról valamint az iskolán kívüli zenei nevelés innovatív kezdeményezéseiről hallhattak beszámolókat a résztvevők.

Kenyeres Attila

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.