Tanulórégiók Magyarországon

Egyetem
A Debreceni Egyetem kutatóinak köszönhetően született meg a hazánkat teljesen lefedő magyar tanulási atlasz.

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete, a Politikatudományi és Szociológiai Intézet, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézetének munkatársai a Pécsi Tudományegyetem és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakembereivel közösen dolgoztak együtt az elmúlt öt évben a LeaRn (Learning Regions in Hungary) – Tanuló régiók Magyarországon kutatócsoportban, hogy megalkossák az egész országot lefedő tanulási atlaszt.

A képzettség, az iskolázottság, a kulturális javakhoz való hozzáférés és a közösségi tevékenységek együttes vizsgálatára vállalkozott a kutatócsoport. Négy dimenzió mentén vizsgálták a tanuló régiók kialakulását, szerveződését és fejlődését, ezek: a formális oktatási színterek, a szakképzési rendszerek, a nonformális és informális tanulási aktivitások, valamint a társadalmi aktivitások. Az eredmények alapján jellemezték a “tanulási régiók, tanuló városok, tanuló, közösségek” sajátosságait.

A helyi sajátosságokat tanulmányozva tanulórégiókat, tanulóvárosokat és tanulóközösségeket különítettek el: azok a városok, amelyek leginkább hajlamosak arra, hogy egymással kommunikáljanak és összenőjenek, tanulórégiókká kapcsolódnak össze. Magyarország legdinamikusabban fejlődő térségei a Budapest-Győr-Bécs-Pozsony, a Budapest-Székesfehérvár-Balaton és a Budapest-Kecskemét-Szeged tengelyen húzódó tanulórégiók.

Az eredményeket a kutatócsoport november 8-án 14 órától angol nyelvű publikációjuk bemutatásakor ismerteti a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában.

A Tanulás és művelődés aspektusai Magyarországon című programon bemutatják továbbá az Amikor a harmadik az első. A civil szektor többféle nézőpontból és a Felnőttek képzése és művelődése Magyarországon egykor és ma című új köteteket is.

unideb.hu